Azt hiszem mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy kialakulhat-e egy szerelem chaten belül megismert valakivel, akit igatán nem is ismer?

Igennel kell válaszolnom!

Mindannak ellenére, hogy sok mindent tudsz róla, mégsem ismered igazán. Arctalanul, hangtalanul, csak a másik stílusát látod, esetleg egy küldött kép társaságában. A stílus maga az ember, mégis más, mint az élő beszélgetés, ahol látod a másik mimikáját, szemvillanásait, félmosolyát... :))

Aztán eljön a telefonálás ideje is...

Ami azért fontos, mert a hang sok mindent elárul a másikról, fontossá válik a hangsúly, az ahogy kimondott szó...
A neten -legyen az chat, msn, wlog- sok időt töltesz el a másikkal, gyakran többet, mint amennyit a valós életben töltenél el bárkivel is...
Gyakran olyan titkok tudója leszel, amiről talán nem is beszélnétek élőben, vagy csak jóval később. Az arctalanság oldottabbá tesz mindenkit, feltárod a lelked, az addig féltve őrzött titkaidat, a meg nem valósult szexuális ábrándjaidat, és persze a hétköznapjaid jelentéktelen történéseit is... :))

Egyszerre csak azt veszed észre, hogy hiányoznak a beszélgetések, majdnem közömbössé válik a másik külleme, kinézete, mert leginkább a lelkébe szerettél bele, lelkével együtt elfogadod a testét is. Vágysz a közelségére, arra, hogy megérinthesd valósan is, hogy megfogja a kezedet, és te megsímogasd a fejét. Életszerűvé kezd válni a valótlan. Furcsa vonzódás ez mert az életben többnyire a testet látod meg először, van, aki a szemet, a lábat, feneket, melleket, vagy a kezet részesíti előnyben. A lelket csak később fedezed fel.

A virtuális világban fordítva működnek a dolgok. Persze mindenkit isten óvjon a csalódástól, néha nem egyszerű szembesülni a valós képpel :o

Mindegy! Szeretni jó dolog, mert egy kicsit magunkat is szerethetjük a másikban...