Érkezik esemes, hogy idézem:
"Hali kicsim! Jösz a házelöt megvárlak.pusy"
Ugye mivel alapesetben mostanában olyan állapot van, hogy "Élvezem a singli életet" ezért nem voltam olyan nővel, akinek a számomat megadtam, főleg olyannak aki lekicsimez...meg ugye akinek ilyen a helyessírása az tuti nem kavar velem... a pusy-ból feltételeztem, hogy mégse férfi, vagy ha mégis, akkor ratyaládék.
Visszaírok, mer mérne:
"jólvan életem, de melyik ház előtt?;)" - nos nem annyira vette a lapot, mert ugye szerencsétlennek még mindig nem tűnt fel, hogy nem a jani vagy a béla az sms küldője, hanem más szám, ami ugye vagy azt jelenti, hogy nem a saját telefonja volt, vagy az, hogy ez egy második pasija, akinek nincs benn a neve a telefonkönyvben...vagy nem tudom...lényeg, hogy visszaírt...
idézem ismét:
"Ahol én lakom"
...nyilván gondoltam, hogy nem a delfinárium előtt, de ő készségesen megmagyarázta, mondván hogy én is hülye vagyok. Aztán csak kattant neki valami, mert felhív. Felveszem, megkérdem, hogy mióta vagyunk mi olyan jóban, hogy kicsimezzük egymást. Hallgat. Közlöm vele, hogy valszeg rossz számot hívott. Ok, szabadkozik, leteszi...
Alig tíz perc múlva újra hív. Mondom mifasz. Férfihang. Aki bemutatkozás nélkül közli velem, hogy mégis hogy képzelem, mert ez az ő száma. Mondom, ha a tied, akkor miért én veszem fel és miért nem a zsebedben csörgött? Azt nem tudja, de az övé. Ok, mondd a számot haver. Ugyanaz mint az enyém. Jó mondom, mondd az előhívót. Höö. Körzetszám tudod vazz. Én lenni 20as. Jabazmeg ő hetvenes. Közben kiszól: Kicsim bazmeg te mekkora hülye vagy. Hát én is lennék a nőd, tutkóra. Elnézést kér letesz.
Ekkora talány volt? Ennyire nem bízik asszonyban?