Olyan fura érzés, de nem olyan "hű, meg ha" :D, mint mikor kézzel izgatom magam.
Sok nőtől hallom, hogy zuhanyrózsával milyen jó.
Szeretném én is élvezni.
Szerintetek mit rontok el?
Dr. Gróf: Nos, mivel nem irtad le hogy csináltad ezt elég nehéz megmagyarázni, viszont tudod 1:lehet hogy kurvára nem vagy elég érett ehhez
2:feldugatd seggedbe vagymi? 
2. Hogyan élvezhetném a maszturbációt? Valahogy sosem gerjedek be semmilyen ingerlésre. 17 éves lány vagyok. Próbáltam már maszturbálni, de sosem élveztem. Mit dugjak föl, és mit csináljak vele? Szeretnék végre elélvezni...
Dr. Gróf: nos ha 17 évesen még nem tudsz normálisan maszturbálni sem felizgulini semmire akkor valószínűleg frigid vagy és le fognak esni a melleid és összenő a pinád.
3. Egy szép szexi lány hogy néz ki?
Dr. Gróf: így: 
4. Kellemetlen szag árad lentről, a barátom lehet, hogy ezért nem akar kinyalni? Mit tegyek?
Dr. Gróf: fürödj meg 
5.Milyen szövegtől indul be egy pasi?
Dr. Gróf: Szia!Megdugsz oszt leszoplak
6. Hol lehet manapság örömlányokat találni?
Dr. Gróf: Rákóczi tér, Fóti út, Kecskemét 52es
7.Korai 12 evesen pettingelni?
Dr. Gróf: Késő. Már a második gyereknél kéne tartania a kisasszonynak
8.Anális szex közbe be lehet kakilni?
Dr. Gróf:Nem, nem lehet mert bevan tömve az ánuszod, amin alapjáraton távozik a bélsár.de ha sikerül, kérlek küldj róla egy videót. 
Ha bármilyen problémád van, szívesen segítek, lelki-szexuális tanácsadást vállalok ingyen. Írj az alábbi címre: GROF27@pofa.be
Ez egy igaz történet, elején nem érdekes de ha végig olvassátok nagyon vicces szerintem... Jó szórakozást! 
Levél:
23éves lány vagyok, és megismerkedtem egy nagyon szép testû, okos, megértõ, kedves, humoros fiúval, és rögtön belészerettem. A barátai csak Szakinak hívták, akkor még nem tudtam, miért... Ha jobban figyeltem volna, észrevehettem volna pár intõ jelet már az elején. Az elsõ randira vörös rózsával a kezében jött el, és gondterhelt arccal közölte, hogy gondolkozott a kapcsolatunkon, és szerinte szakítanunk kellene. Kissé megdöbbentem, és emlékeztettem, hogy még nem is járunk, sõt életünkben másodszor látjuk egymást. Egy kicsit zavartnak és csalódottnak tûnt, elnézést kért, és valami olyasmit motyogott, hogy "akkor majd késõbb". De nem tulajdonítottam különösebb jelentõséget a dolognak. Megismerkedtünk, csodálatos volt a teste, a humora, és a szex is. De valahogy azt vettem észre rajta, hogy õ nem élvezi igazán. Amikor megkérdeztem, mivel dobhatnánk fel a dolgot, félve megkérdezte, hogy mi lenne, ha szex közben szakítanánk? Fura ötlet volt, de beleegyeztem. Onnantól kezdve szex közben mindig szakítottunk. Mindig gondosan ügyelt rá, hogy én elélvezzek, és ekkor hirtelen felnézett, és valami olyasmit mondott, hogy "Megcsaltál, kurva!", vagy esetleg "Tegnap rád nézett egy férfi, láttam!", netán "Tavaly Debrecenben voltál, és ott százezer férfi él! Minddel lefeküdtél!", és hozzátette: "Köztünk örökre vége mindennek!"
Ez ugyan fájt nekem, de Szaki láthatóan hatalmasat élvezett minden szakításkor, ezért hagytam, hogy így legyen. Egyre kreatívabb módjait találta ki a szakításnak. Otthagyott, mert meglátott egy férfit, aki nekem háttal állt: biztos vele csalom meg, a nagy háttal állás csak álca.
Otthagyott, mert meglátott egy férfit, aki nekem háttal állt: biztos vele csalom meg, a nagy háttal állás csak álca. Vagy egyszer nem látott sehol férfit: ez gyanús, mert nyilván bújkálnak elõle, különben látná õket.
Ez engem eléggé megviselt, mert egyre sûrûbbek voltak a szakítások és egyre durvábbak, megalázóbbak. Egyszer rákérdeztem:
"Szaki, valld be: te engem kihasználsz, neked én csak szakítani kellek!"
Ezen rendkívüli módon felháborodott, és azonnal szakított velem. Aztán ment alsónadrágot váltani. Így mûködtek ezek a dolgok... Szégyellem, de egyre inkább el kellett hárítanom a közeledéseit. Fejfájást színleltem, vagy letagadtattam magam a telefonon, valahányszor Szaki szakítani akart. Szegény szerelmem néha már a falat kaparta és õrjöngött, mivel hetek óta nem szakítottunk, és ezt nehezen bírta. Ilyenkor volt rá példa, hogy felszedett egy kurvát, kifizette, és a nyílt utcán szakított vele, mindenki szeme láttára.
Milyen féltékeny voltam! De sajnos nem tehettem semmit. Kívántam én is a szakítást vele, de rettegtem is tõle. Fájdalmas volt. A végefelé már inkább nem néztem férfira, apácazárdában kezdtem el dolgozni, hetente vittem pszichológusi igazolást magamról és minden apácáról, hogy egyikünk sem leszbikus. Minden barátnõmet szintén tesztelt, összezárt minket meztelenül, és üvöltött, hogy
"Dugjatok, mocskos leszbikus kurvák!
Gyerünk, csalj meg ezzel a ribanccal, csalj meg, te szemét kurva!" Ebbe is belementem, annyira el akartam kerülni a szakításokat. A barátnõim viszont nem nagyon tolerálták ezt, sorra elmaradoztak. Amikor már senkivel nem tali, és senkihez nem szóltam, sõt a tévében is csak természetfilmeket néztem (már amíg Szaki hagyta, és nem kezdett el ütlegelni a távkapcsolóval, azt kiabálva, hogy "vízilóra maszturbálsz, te mocskos undorító zoofil vadbarom redva?!"
akkor meg az lett a baj,h gyanúsan csak vele vok, biztos azért keltem ezt a látszatot,h elaltassam a gyanakvását..
...biztos azért keltem ezt a látszatot, hogy elaltassam a gyanakvását. Így pár emberrel igenis kellett néha találkoznon, nagyon ügyelve arra, hogy eltaláljam a helyes arányt, különben Szaki jött a szokásos szövegével:
"Ma két férfival láttalak, négyre gondoltál, futólag, és két nõvel beszélgettél... ELBASZTAD! Megjátszod magad nekem...! Rejtegetsz valamit! Ha három férfival látlak, kettõre gondolsz, és az egyik nõvel nem csak futólag beszélgetsz, akkor elhiszem, hogy csak én vagyok neked... De így LEBUKTÁL, ribanc!!"
Inkább hagytam, hogy verjen, csak ne szakítson velem. De láttam, hogy õ is szenved, ezért egy éjszaka feláldoztam magam.
Vacsorát fõztem neki, szexi ruhát vettem fel, megtálaltam, gyertyákat gyújtottam... És gyönyörûszép szakítós levelet olvastam fel neki. Mindketten sírtunk. Ez volt a legcsodálatosabb, és egyben legfájdalmasabb szakításunk.
Biztos a szerepcsere dobta fel, elvégre õ szokott szakítani velem... De most minden más volt. Gyönyöröm és fájdalmam óriási volt. A különköltözés, kölcsönös sértegetések, kibékülés stb. rítusa megint lezajlott, ahogy szokott. És nem volt megállás. A szakítások örvényébe kerültünk. Naponta tízszer, hússzor szakítottunk. Veszekedtünk. Örökre meggyûlöltük egymást. Kibékültünk. Összevesztünk. Kibékültünk. Egy szeretkezés alatt negyvenszer szakítottunk. A rekord az volt, amikor egy mondaton belül hétszer dobott és fogadott vissza. Egyszer fejest ugrottunk egy medencébe, és mire a vízbe érkeztünk, négyszer szakított velem. Teljesen átadtuk magunkat a szakítások fájdalmas, bûnös gyönyörûségének. Elég volt reggel ránéznem a morcos, féltékeny, begetes arckifejezésére, hogy tudjam, és beleborzongjak: ma éjjel is szakítani fogunk, nem is akárhogyan! Néha meg sem vártuk az éjjelt. Volt, amikor bejött a munkahelyemre, és odavetette:
"Azt a faszit ott biztos leszopnád, te repedtsarkú. Többet nem akarlak látni, gyûlöllek, törlöm a telefonszámodat" "Azt a faszit ott biztos leszopnád, te repedtsarkú. Többet nem akarlak látni, gyûlöllek, törlöm a telefonszámodat"
És már a vécében egymásnak estünk. Búcsúszex, velkámszex. De sajnos egy idõ után azt vettem észre, egyre inkább elkeseredve, hogy bizony kezd elhidegülni tõlem. Néha félve hívtam fel, és kérdeztem:
"Szakítasz még velem?"
És remegve vártam, amíg kis késéssel belesuttogta a telefonba:
"Szakítok!" (-.-)
De ez egyre kevésbé volt meggyõzõ. Elõször napok, aztán hetek, majd hónapok teltek el szakítás nélkül. (Szerencsére a szex jó volt.) És életem legszörnyûbb napja volt, amikor sorszámot láttam szakítani az okmányirodában. Szakít...! És nem velem...!
Bámulni kezdtem a férfiakat, és bármennyire undorodom tőle, leszbikus pornót kezdtem nézegetni. Néha az asztalán hagytam. Felhívtam magamhoz egy férfikollégámat, és nyíltan flörtöltem vele. De Szaki már nem szakított többé. Párszor lebaszott, de ennyi. Olyan kiábrándítóan megértő volt...
Nyomát sem láttam benne a régi szakítószenvedélynek. Néha belekezdett egy szakítós monológba, de olyan fénytelen volt a tekintete... Éreztem, hogy csak megjátssza. Nem akar ő már szakítani. Velem akar maradni. Félek, hogy mással szakít. Egy kolléganőjével gyanúsan nincsen jóban. Csak nem szakítottak?! O.o
Amikor engem hónapok óta nem dobott?! Nem tudom, mit kell tegyek, hogy feldobjuk a szakítós életünket. Szeretném megtartani. Azt akarom, hogy csak velem szakítson. Félek.
Mindig tudtam, hogy a használtcikk-kereskedelem lesz a jövő virágzó üzletága. Olcsóbb így, pláne válság idején. Vannak azonban bizonyos cuccok, amiket nem vennék meg használtan, vagy a kínai piacon. Gáz, gáz a kigyulladó karácsonyfa-izzófüzér 
de az ívet húzó vibrátor se semmi... Most meg megtaláltam a szexturkálót.
Nem mentem be, félvén a szagoktól, de beleképzeltem magam egy pillanatra a félig megevett cukorbugyik, rászáradt spermafoltoktól porzó óvszerek, kissé kopott vibrátorok, idegenek vérével átitatott korbácsok és bejáratott guminők világába. 
Mondta valaki, hogy itt csak használt újságokat lehet kapni. Vazze, hát én nem vennék olyat se. Hogy aztán pengével kelljen szétválasztanom a lapokat?
Jut eszembe, ti dugnátok használt gumibirkát?
Érkezik esemes, hogy idézem:
"Hali kicsim! Jösz a házelöt megvárlak.pusy"
Ugye mivel alapesetben mostanában olyan állapot van, hogy "Élvezem a singli életet" ezért nem voltam olyan nővel, akinek a számomat megadtam, főleg olyannak aki lekicsimez...meg ugye akinek ilyen a helyessírása az tuti nem kavar velem... 
a pusy-ból feltételeztem, hogy mégse férfi, vagy ha mégis, akkor ratyaládék. 
Visszaírok, mer mérne:
"jólvan életem, de melyik ház előtt?;)" - nos nem annyira vette a lapot, mert ugye szerencsétlennek még mindig nem tűnt fel, hogy nem a jani vagy a béla az sms küldője, hanem más szám, ami ugye vagy azt jelenti, hogy nem a saját telefonja volt, vagy az, hogy ez egy második pasija, akinek nincs benn a neve a telefonkönyvben...vagy nem tudom...lényeg, hogy visszaírt...
idézem ismét:
"Ahol én lakom"
...nyilván gondoltam, hogy nem a delfinárium előtt, de ő készségesen megmagyarázta, mondván hogy én is hülye vagyok. Aztán csak kattant neki valami, mert felhív. Felveszem, megkérdem, hogy mióta vagyunk mi olyan jóban, hogy kicsimezzük egymást. Hallgat. Közlöm vele, hogy valszeg rossz számot hívott. Ok, szabadkozik, leteszi...
Alig tíz perc múlva újra hív. Mondom mifasz. Férfihang. Aki bemutatkozás nélkül közli velem, hogy mégis hogy képzelem, mert ez az ő száma. Mondom, ha a tied, akkor miért én veszem fel és miért nem a zsebedben csörgött? 
Azt nem tudja, de az övé. Ok, mondd a számot haver. Ugyanaz mint az enyém. Jó mondom, mondd az előhívót. Höö. Körzetszám tudod vazz. Én lenni 20as. Jabazmeg ő hetvenes. Közben kiszól: Kicsim bazmeg te mekkora hülye vagy. Hát én is lennék a nőd, tutkóra. Elnézést kér letesz.
Ekkora talány volt? Ennyire nem bízik asszonyban? 
Bejegyzések
